Kiegészítők, amikre szükségünk lesz.. Mire figyeljünk oda ezekkel kapcsolatban?

Nézzük meg, mik kellenek hozzá, hogy életképes legyen az egész összeállítás?

Én jelenleg a fixen beépített verziók valamelyikében gondolkodom, így az ehhez szükséges "hozzávalókról" lesz szó a továbbiakban:

 

 

#1 Magát a tabletet, egy korábbi bejegyzésben már kiválasztottuk.

#2 Kell nekünk egy autós töltő is:

Ezeknek 3 számunkra fontos paraméterük van:

2.1.: "az áram", helyesebben a terhelhetőség.
E-tekintetben elég gyakori a félreinformáltság, így tegyük ezt tisztába.

Először is tisztázzuk, hogy az USB-s töltők, az általuk leadható áramtól függetlenül 5V feszültséget adnak (4,75V és 5,25V közti taromány tekinthető a szabványosnak).
Amelyik ettől bármennyire eltér, azt lényegében kukázhatjuk is..

Ha egy töltőre (akár hálózati, akár autós) az van írva, hogy 500mA (milliAmper), vagy 2A  (Amper) (2A=2000mA), az nem azt jelenti, hogy ennyit "ad le", hanem, hogy legfeljebb ekkora áramot vehet fel tőle az az eszköz, amit tölt.
Tehát ha például egy mobil 400mA-t vesz fel töltés közben, akkor annak teljesen mindegy, hogy egy 500mA-es vagy egy 3000mA-es terhelhetőségű töltőről töltjük, az akkor is csak 400mA-t fog felvenni.

A gond akkor van, amikor az adott telefont pl.: 1000mA-t tudna (akar) felvenni töltődés közben, de mi egy 500mA-es töltőre csatlakoztatjuk, akkor a jobb (normális minőségű) töltők, a rajtuk szereplő maximális áramra (példánkban 500mA-re) fogják korlátozni a leadott áram erősségét és a telefon hosszabb (példánál maradva 2x annyi) idő alatt fog feltöltődni. (A rosszabb töltők pedig elkezdenek ilyenkor abnormálisan melegedni - ugye nem kell részleteznem, hogy ez mennyire nem jó akkor, amikor a töltő az autó műszerfala mögé van beépítve..)

Ezekből adódik, hogy a töltőnél nincs olyan, hogy "túl sok" leadható áram. Minél több, annál jobb, annál kevésbé fog a töltő adapterünk melegedni, az terhelés hatására.
A tabletek eleve (mobil eszközök között) nem épp kicsinek számító 3-4-5000mAh-ás (némely típus még nagyobb) kapacitású akkumulátorral rendelkeznek, a kijelzőjük sem épp kicsi, így az "áram fogyasztásuk" se épp csekély, emellett persze elvárás velük szemben, hogy a mobilokhoz hasonlóan 1,5 - 2 - 2,5 óra alatt lehetőleg töltődjenek fel teljesen lemerült akkuval is, így a hozzájuk kapott gyári töltők is ennek megfelelően az átlag mobilok töltőihez képest jóval nagyobb terhelhetőségűek, hiszen a tabletek is arányosan nagyobb áramot tudnak felvenni a nagyobb akkumulátoraik töltéséhez.
Erre mi (az autóban) még egy (vagy inkább jó néhány) lapáttal rá is teszünk azzal, hogy végig bekapcsolt kijelzővel akarjuk használni, közben esetleg a bluetooth-t is használjuk (főleg ha azon keresztül szól a zene), eközben jó eséllyel a GPS-modulját is használjuk (ami szintén nem épp a kis energia-fogyasztású alkatrészek egyike), netán ezt még súlyosbítjuk vagy WiFi (a mobilunkról WiFi-n megosztott internet) vagy a tablet saját 3G/HSPDA/GPRS/akármi modemének használatával (mobilnetet használunk)...
.. Röviden szólva igazából ki sem találhatnánk energia-igényesebb felhasználási módot egy tablet számára annál, mint hogy az autóba lesz beépítve.
Ehhez mérten LEGALÁBB olyan terhelhetőségű töltőt kell használnunk, mint a gyárilag hozzá adott hálózati adapteres töltője, de INKÁBB annál is nagyobb terhelhetőségűt (mint már írtam, ezzel túllőni a célon nem igazán tudunk).

 

2.2.: Fentebb már említettem a töltő kimeneti feszültségét.

A szabványosnak számító feszültségtartományt én annyival szigorítanám, hogy lehetőleg törekedjünk arra, hogy a használt töltő kimeneti feszültsége lehetőleg 4,9V alatt ne legyen (fölötte a szabványos maximum értékig, nincs gong. Az is nagyon fontos, hogy ezt a feszültségértéket stabilan tartsa.

2.3. Érdekes szempont lehet még a bemeneti feszültség tartomány.

Itt a legkisebb az esélyünk a mellényúlásra, de azért nézzük meg ezt is (találkoztam már érdekességekkel ilyen téren..).
Az autónkban, normális esetben 10,5V (inkább 11V) és 14,5V közötti feszültségértékek fordulhatnak elő (ez függ attól, hogy jár-e a motor vagy sem, ha jár akkor épp milyen fordulatszámon, illetve további befolyásoló tényezőktől is..).
Némelyik "gagyibb" töltő hajlamos a kimeneti feszültségét csökkenteni 5V (vagy akár a szabványos minimum érték: 4,75V) alá, ha a bemeneti feszültség csökken.
A töltőkre csatlakoztatott eszközök szempontjából az a jó, ha vagy megkapják a fix 5V-os feszültséget, és az általuk igényelt / felvett áramerősséget, vagy lekapcsol a töltő, az alacsony bemeneti feszültség miatt és akkor nincs töltés.

A fentieknek megfelelően a kiszemelt Samsung Tab 2 -höz is egy normális minőségű, a tab gyári töltőjénél semmiképp se kisebb terhelhetőségű autós töltőre lesz szükségem.

 

(A töltő az egyik olyan "hozzávalónk", aminél nem feltétlenül az ebay-ről rendelt néhány $-os / piacon vett termékek egyike lesz a jó választás, ha netán mégis ilyent vennél, feltétlenül mérd ki megfelelő műszerrel, hogy mit tud, és azt is, hogy mennyire melegszik terhelés alatt, mielőtt használni kezded.
Ha egy töltőnek, adapternek (új korában, vagy akár használat után) "amper-szaga" van, akkor azért meggondolnám, a használatát, még megfelelő mért értékek esetén is..)

 

#2+1 A töltőhöz majd még szükségünk lesz valamilyen áramkörre ami a célnak megfelelően ki- be- kapcsolja a töltést, de erről majd később..

 

#3. A különböző PC-hez szánt USB eszközök (DVB-T stick, pendrive, USB-s OBD adapter, stb) csatlakoztatásához szükségünk lesz a korábban már sokat emlegetett OTG kábelre.

Nekünk (mivel a fentebb vázolt energia-szükséglet miatt különösen fontos a folyamatos töltés), így olyan OTG kábelre van szükség, amivel egyszerre tudunk különböző USB eszközöket és töltőt csatlakoztatni:

 

A képen kifejezetten a Samsung Galaxy TAB-okhoz megfelelő OTG kábel van, ezeknek nem szabvány micro USB csatlakozójuk van, hanem ú.n.: 30-tűs samsung csatlakozóval rendelkeznek, így ennek megfelelő OTG kábelt kell választanunk.

UPDATE: 

Miután alaposabban átböngésztem a fenti képen látható USB HUB-os OTG kábel leírását sajnos kiderült, hogy ezzel a kábellel is csak a csatlakoztatott USB eszközök energia-igényét lehet megoldani a 3. "töltős-érről", de maga a tablet nem fog töltődni ezzel a kábellel sem.

Ezek alapján elvileg megoldható a dolog, a gond, csak az, hogy jó lenne ehhez egy "szűz" 30-tűs samsung csatlakozót venni, amiről az összes lábat ki lehetne könnyen vezetni egy kicsi (de azért a gyári csati kb 3cm-énél nagyobb) nyákra, így megkönnyítve a bekötést.
Ez egész jól hangzik, de eddig már kb 1,5 órát töltöttem azzal, hogy különböző hazai boltok és külföldi webshopok kínálatában keressek és eddig még nem találtam "szűz" 30-tűs samsung csatlakozót..
Persze az is egy opció, hogy szétszedek egy sima 1-1-es OTG-kábelt és annak a 30-tűs csatlakozójára forrasztgatom rá a szükséges kivezetéseket, de ezt megvalósítani általában sokkal macerásabb mint ahogy hangzik...

Így 1-2 óra keresgélés / nyomozás után, megfordult a fejemben, hogy esetleg másik típust kellene választani (mármint tabletet).
A jelenlegi (erősen hiányos) tablet-piaci ismereteimmel elkezdtem keresni, hogy milyen más típus felelne még meg a korábban vázolt követelményeknek. Eddig 1 versenyzőt találtam:
ASUS Nexus 7 -ből az a verzió amelyikbe szintén lehet SIM kártyát tenni. (Nem szívesen mondanék le holmi "OTG-s töltési nehézség" miatt a mobilnet használat opciójáról, de még inkább nem arról a lehetőségről, hogy később akár SMS-ben kapott utasításokat lehessen a tabletnek küldeni, így egyenlőre a SIM-kártya befogadására is képes típusok között keresgélek.

A SIM kártya foglalattal is rendelkező Nexus 7-ből viszont jóval kevesebbet lehet találni használtan, jó áron, de ami még nagyobb gond, hogy minimális utánajárással kiderült, hogy ez a típus is extra kihívásokat rejt, ha egyszerre akarjuk tölteni és OTG kábelen keresztül egyéb USB eszközöket hozzá csatlakoztatni. Itt a megoldást egy módosított kernel és az ahhoz illő módosított ROM verzió jelenti, tehát megoldható a kérdés, de akkor azt az 1 ROM-ot lehet használni, hiába tartalmazna esetleg egy másik verzió több számunkra lényeges extra lehetőséget. 
Ennek fényében a Samsung Tab2-nél szükséges "egyszer forrasszunk össze egy megfelelő kábelt és utána minden tökéletes" -verzió már nem is tűnik olyan rossz lehetőségnek..

Előny azonban a Nexus7-nél a Tab2-vel szemben, hogy nincs az előlapon semmilyen felirat, így még "gyáriasabb" kinézetet lehetne vele elérni, egy beépített megoldásnál. A tab2-őn ugye van egy "Samsung" feirat, ráadásul a rövidebbik oldalán keresztbe, tehát ez a felirat egy fektetett beépítésnél függőlegesen fog állni, ami nem épp a legszebb, ráadásul igencsak idegen egy gyárilag beépített kijelzőtől ;) ..

 

 

#4. Ha több USB eszközt akarunk egyidejűleg csatlakoztatni..

Ez az általam kiszemelt Tab2-höz való OTG kábel már magában is egy "mini USB HUB", de ha az így lehetséges 2db-nál több USB eszköz egyidejű csatlakoztatására is szükségünk lehet, akkor egy USB HUB-ot is be kell iktatnunk. 

Itt a "szükségünk lehet" -alatt arra gondolok, hogy én most egy DVB-T sticket (ha nem lesz rádió) és egy USB-OBD adaptert (erről majd később) szándékozom csatlakoztatni egyidejűleg, de fontos lenne, hogy egy szabad USB aljzat ki legyen vezetve (akár a kesztyűtartó belsejébe, akár a középkonzolra, stb). Ez hasznos lehet, hogy szükség esetén akár egy pendrive-ot (arról zenét hallhatni, vagy arra backup-ot másolni, stb...), akár mást tudjunk csatlakoztatni a műszerfal megbontása nélkül.
Tehát legalább 1 szabad USB aljzat mindenképpen legyen, de későbbi bővítési lehetőségekre gondolva, az sem baj, ha netán több szabad hely is marad (nyilván az ésszerűség határain belül, nem fogunk egy 16-os USB HUB-ot beépíteni)..

 

 

Az USB HUB is az a kategória, aminél nem feltétlenül jó ötlet rámenni a legolcsóbb megoldásokra, mert jóval többet fogunk szívni miatta, mint amennyit 1x spóroltunk az olcsóbb megvásárlásával.

Ha esetleg olyan USB HUB-ot választunk amelyik külső áramforrással is táplálható, akkor itt is oda kell figyelnünk a korábban már valamelyest taglalt "közös föld potenciál" kérdésére (magyarán a HUB tápjának negítív pólusa és a tablet töltőjének a negatív pólusa között nem lehet feszültségkülönbség).

 

 

#5. USB kivezetés, USB hosszabbító kábellel

 

 

A fentebb vázol kivezetett USB aljzat miatt valószínűleg (elhelyezés függvényében) szükség lesz egy USB hosszabbító kábelre is. - Ezekkel kapcsolatban sem javaslom a legolcsóbb kínai sz*rt, itt is megéri (későbbi idegeskedés / árkülönbség tekintetében) megvenni a normális minőséget.

Emellett kerüljük a "felcsévélhető" megoldásokat is, ezekben lényegesen vékonyabb, sérülékenyebb erek vannak, ne generáljunk felesleges hibalehetőségeket magunknak.
Ezek esetleg hasznosak lehetnek egy laptop táskában, de nem az autóba beépítve.

 

 

 

A másik lényeges szempont, hogy a normális minőségű árnyékolt kábeleket, ha túl hosszúak, akkor sem jó ötlet házilag megrövidíteni, mert annyit romlik az átvitel minősége a megbontás által, hogy inkább hagyjuk akkor kicsit hosszabbra, DE ha lehet, akkor a megfelelő hosszúságút vásároljuk meg, feleslegesen túl hosszút semmiképp se vegyünk, ha van rövidebb is..

 

 

#5. Hang kivezetésétől függően, szükséges lehet esetleg valami megoldás a mikrofonhoz

 

 

E tekintetben még nemigazán van ötletem, de mindenképpen napirenden-tartandó a kérdés főleg, ha az újabb (4.4.x /KitKat/ - 5.x /Lollipop/) android verziókban elérhető hangutasításokat ("Oké Google ...") is használni szeretnénk.

 

+1. Műszer

Nem feltétlenül kötődik ide, de ha már fentebb kiveséztem a töltőket, feszültség értékeket, akkor térjünk ki erre:

Nagyon hasznos lehet a "kis projektünk" kivitelezésében, ha van egy használható minőségű multiméterünk (hiba okát könnyebben megtalálhatjuk, a megvett eszközöket ellenőrizhetjük, stb...).

 

 

Nincs szükségünk a komolyabb / szakembereknek szánt 5-10-20-30 ezres kategóriára, nekünk most bőven tökéletes a szaküzletekben kb 2000 Ft-ért kapható kategória, viszont lényeges, hogy inkább a "digitális" készülékeket javasolnám, az analóg eszközök használata igényel minimális gyakorlatot, tapasztalatot, a digitálisnál !szinte! nincs mit elrontanunk (legalábbis nem fogunk hibás műszer-leolvasás miatt vakvágányra futni)...
(A fenti képen látható típusból nekem is van egy példány, teljesen elégedett vagyok vele..)

 

 

Megosztás a facebookon

Mik a lehetőségek a hang kapcsán? Melyik mennyibe kerülne? Melyiket válasszam???

Oké lesz az autóban egy tablet, amiben van saját hangszóró, stereo 3,5mm-es jack kimenet és bluetooth.

Hogyan jut / jusson a zene (vagy bármi más hang) a tabletből a hangszórókra?

Alapvetően 3+1 lehetőséget látok:

"A" verzió: Bluetooth-on keresztül csatlakoztatva a rádióhoz

"B" verzió: 3,5mm-es jack kábelen keresztül a rádióhoz eljutatott jellel

"C" verzió: A fejegységet / rádiót kihagyjuk az egészből és egy 4 csatornás erősítőt építünk be

"D" verzió: USB kábelen kereszül csatlakoztassuk a tabletet a fejegységhez - kézenfekvőnek tűnhet elsőre, de nem működőképes.. megnézzük, hogy miért nem..

 

Vegyük most sorra ezeket:

"A" verzió:

Ehhez szükségünk lesz egy olyan fejegységre (rádióra) ami támogatja ezt a funkciót.
Van olyan is ami "csak" egy stereo headset-ként vagy hangszóróként mutatja magát a bluetooth-on hozzá kapcsolódó eszköznek és egyszerűen megszólaltatja az így kapott jelet.
Lényegében mindegy, az androidos eszközöknek csak annyi a lényeges, hogy stereo legyen (őszerintük) az az eszköz amire a hangot továbbítják, mert mono eszközre csak telefonhívás hangját hajlandóak továbbítani.
Illetve a bluetooth funkcióval rendelkező fejegységek közül a "komolyabbak" képesek bluetooth-on vezérelni is az androidos eszközöket (értsd: a fejegységen megnyomod a "következő" gombot és a tablet / telefon léptet a következő számra).

 

 

 

"B" verzió:

Itt két lehetőség van: van AUX bemenet a fejegységünkön vagy nincs.

"B.1" verzió - ha van AUX bemenet a fejegységünkön (rádiónkon):
Egyszerűen fogunk egy (jobb minőségű) sima 3,5mm jack kábel és már szól is a rádión a tabletünk.

 

"B.2" verzió - ha nincs AUX bemenetünk, mert adott esetben egy teljesen alap (és nem épp mai) gyári rádiónk van:
Ekkor marad a rádió lecserélése,
VAGY: az FT transmitter használata.

 

 

Ez egy olyan eszköz ami kábelen csatlakozik a tablethez / telefonhoz (lényegében bármihez amihez fülhallgatót is csatlakoztathatnánk) és egy mini FM-rádióállomást hoz létre az általunk  -vagy előre- beállított hullámhosszon, majd az autónk gyári (és esetleg bluetooth és AUX nélküli) rádióján megkeressük a megfelelő frekvenciát és már szól is a zene (vagy bármi más).
Ezeket lehet kapni 1-2$ -tól az e-betűs aukciós portálon kínából, én azonban nem javaslom az itthon ~4000Ft, kintről kb 2500 Ft alattiakat, mert eddig az a kb 6 típus amivel találkoztam (és ezen határok alatt volt) kivétel nélkül használhatatlan volt.
Ezek közül 2 van amire tisztán emlékszem:

Ezt a 2 típust inkább kerüljük:

 

Az itthon szupermarketekben kb 4 - 5000 Ft-tól felfele kaphatóakkal elég jó a tapasztalatom.

Ezek az eszközök a legkézenfekvőbbek, nem is túl költséges megoldás,

DE van hátulütőjük:

Az elektronikai magyarázatba most nem mélyednék bele, de a lényeg, hogy az FM transmitter is és a tablet / telefon is az autó elektromos hálózatáról kapja a táplálást, így elképzelhető, hogy a fent említett 2 eszköz áramköre nem közös "föld" pontenciálon van. (Tehát a telefon / tablet USB-töltőjének a negatív pólusa és az FM transmitter negatív pólusa között feszültségkülönbség van, (ez tapasztalatom szerint a legtöbb esetben milivoltokat jelent, de ez bőven elég ahhoz, hogy egy halk, de idegesítő, magas hangú zúgás jelenjen meg a háttérben (amellett, hogy az eszközönek sem feltétlenül tesz jót).)
Nálam az Astrában, a fenti képen látható FM transmitterrel például az aktuális motor fordulatszámtól függ a zúgás frekvenciája, de egy másik (típus, évjárat, motor tekintetében) ugyanilyen autónál más jellegű háttérzaj van. Esetleg ki is lehet fogni (hatalmas szerencsével), hogy neked épp semmi ilyesmi nem lesz, de erre nem alapoznék. (bár tekintve az árkülönbséget egy FM transmitter 4-5 000 Forintja és egy Bluetooth-os rádió között, akkor esetleg megérhet egy próbát.

Ugyanaz a probléma egyébként fennállhat az olcsóbb (és sok esetben kevésbé jó minőségű) AUX bemenettel rendelkező fejegységnél (értsd: rádió) is.
(Ilyenkor ha lehet éljetek a tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó X (asszem 3, de nem akarok hülyeséget mondani) nappal ami alatt indoklás nélkül visszavihetitek a terméket és amennyiben az sérülésmentes (nem bontatlan, csak sérülés mentes), akkor kötelesek visszaadni az árát (persze, csak ha a blokkot / számlát megtartod és fel tudod mutatni).

 

"C" verzió:

Nincs semmilyen fejegység (illetve a tabletünk és egy erősítő játszák el ennek a szerepét).

Az autónkban (általában) 4 (illetve esetemben 4+1) hangszóró van. Ezek jó esélyel olyan teljesítményűek, hogy egy 4 csatornás csatornánként 40-50W kimeneti teljesítményű eszköz kell, hogy meghajtsuk őket. A legtöbb autórádió ezt tudja 40-45-50W csatornánként, 4 csatornán.

Ez az amit helyettesítenünk kell, de ha a tablet jack kimenetét kivezetékelnénk a hangszórókra akkor nem tudná meghajtani, így kell közéjük egy erősítő (esetünkben a 4 hangszóró miatt 4 csatornásra van szükség).

Valahogy így nézne ki ez a megoldás:

Ennek előnye, hogy egyáltalán nem kell fejegységre költenünk és az azokban rejlő hibalehetőségek sincsenek, illetve "gyáriasabb" lesz a végeredmény kinézete (legalábbis akkor, ha a beépítést megfelelő minőségben sikerült kiviteleznünk).
Hátránya, hogy amennyiben szeretnénk továbbra is hallgatni rádiót, azt is a tableten kell megoldanunk (persze nem lehetetlen, de erről majd később).
További hátrány, hogy a hangerő szabályozás is a tabletre hárul, ami csak annyiban rossz, hogy vezetés közben gyakran akarjuk állítani a hangerőt (és ez fontos is, gondoljunk csak arra, amikor a zene mellett feltűnik egy távoli mentő hangja.. rögtön halkítunk, hogy jobban halljuk, hogy merről várható a mentő és félre kell-e állnunk, hogy elengedjük, stb).

Ez a hangerő-szabályzás kérdés egy megfelelően megválasztott (és megfelelő minőségű), az autó középkonzolába beépített potméterrel ez megoldható:

 

 

Oké nincs rádió..
De akkor hogyan hallgathatunk mégis földfelszíni rádióállomásokat internet használata nélkül?

Sok megoldás létezik, nézzük a nekem leginkább szimpatikusat:

 

Csatlakoztathatunk USB-n keresztül egy u.n. DVB-T egységet ezek (szabadfordításban egy Digitális TV és/vagy rádió tunerek), pont arra valók, hogy USBn csatlakoztatva antennával fogható TV és rádióállomásokat nézhessünk, hallgathassunk általuk PCn (vagy esetünkben majd tableten).

Ezeket a kütyüket PC-hez szánják, így egy mezei "fiú" (USB-A) csatlakozó van rajtuk ezért szükségünk lesz egy OTG kábelre, hogy olyan USB eszközöket csatlakoztathassunk a tablethez amiket eredetileg PC-hez szántak:

(Még ne rendeljük meg hirtelen felindulásból, mert később majd még kiderül, hogy miért nem ilyen OTG kábelre van szükségünk!)

 

Több androidos eszközökre szánt alkalmazás létezik erre a feladatra, nekem eddig ez tűnik szimpatikusnak:

SRD Touch - ingyenesen letölthető a Google Play áruházából és a RTL2832U chippel szerelt DVB-T eszközöket támogatja (kell hozzá egy driver is, de ez is ingyenes).

Ezek nagyjából 2000 Ft-ért beszerezhetőek külföldről rendelve.

Videó: https://www.youtube.com/watch?v=_-0-HjSg_r4

"D" verzió is, de ezt semmiképp sem ajánlom:

Sok fejegység tud USB eszközről (pl pendrive) zenét lejátszani, de mielőtt akárki is elkezdene örülni, hogy, csak egy USB kábel kell, és majd a fejegységről töltődik is a tablet és a zene lejátszás is megoldott:
Az androidos eszközök kb 95%-át nem fogja felismerni egyik ilyen USB-ről zenét lejátszó fejegység sem (ez atól függ, hogy melyik eszköz hogyan mutatja a saját háttértárát az USB kapcsolaton host-ként viselkedő másik fél felé, de a mai készülékeknek általában ez elég bonyolult... azért így csináják, mert így lehet megoldani, hogy a készülék is tudja használni ugyanazt a partíciót ami az USB-n keresztül is csatolva van (hogy ne legyen az, hogy ha pl hívnak akkor nem tudja lejátszani a beállított csengőhangot, mert az épp az őróla leválasztott és az USB felé csatolt partíción van..)
De a lényeg:
Néhány kivételtől eltekintve, csak a nagyon régi android eszközöket ismerték fel USB-s háttértárként az ilyen fejegységek, de még ha fel is ismeri így a fejegység, akkor is csak a rajta levő mp3 fájlokat tudja lejátszani, de pl a navigációnk hang utasításait ugyanúgy nem fogjuk hallani..


Tehát lényegében részemről 3 opció létezik:

1.: Kísérletezgetek még egy kicsit azzal, hogy hogy lehet a zúgó hangot eltüntetni az FM transmitteres "kihangosításnál", (ha sikerül, akkor ideiglenesen marad ez a megoldás)

2.: Bluetooth modullal rendelkező fejegység vásárlása.

3.: Fejegység nélkül középkozolba épített hangerőszabályzó potméterrel, valahova a műszerfal mögé rejtett 4 csatornás erősítővel.
Ennél a megoldásnál hátránynak látom, hogy ha pl egy navigáció, vagy OBDs app fut előtérben és az ember váltani akar a rádióállomások között akkor az 3-4-5 pötyögés az érintőképernyőn (aminek örök hátránya ugye, hogy odanézés nélkül nem megy, mivel a fizikai gombokkal ellentétben nem érezni, hogy hol a gomb).
Megoldás lehetne, hogy valamilyen módon, a középkonzolba épített, vagy a gyári multikormányról kivezetett hardware-es gombokkat is "be tudnám kötni" a tabletnek, így odanézés nélkül is megnyomható gombokkal lehetne ezt megoldani..

Nézzük végig melyik megoldáshoz mire van szükségünk, az mennyibe kerülne (hozzávalók listája):

(2) Bluetooth modullal rendelkező fejegység vásárlása:

Maga a fejegység, itt 3 típust néztem ki eddig (nyilván árban határ a csillagos ég, de próbálok az olcsóbb, de a célomnak már megfelelő típusok közül választani):

Típus	Ár (+postaköltség)	Megjegyzés
Sencor SCT 5016BMR	13 990 + 990	A termékleírás szerint bluetooth-on telefont kihangosítani (mármint telefonálás közben) mindenképpen tud, de tudjuk, hogy andorid eszközök magát "mono audio eszköz"-ként azonosító bluetooth egység felé is hajlandóak a telefonhívást "kihangosítani", de a zenét nem feltétlenül..
Sencor SCT 6010BMR	15 990 + 890	Ez a típus már biztosan tudja amire szükségem van, a leírása szerint ennél a típusnál már működik az a dolog, hogy a rádión megnyomja a user a ">>" vagy az "<<" gombokat és az andoridos eszköz léptet a számok között.
Kenwood KMM 264	17 990 + 990	Tudásában a 6010-es Sencor-ral egy kategória, de olyan márka amiről már korábban is hallottam (ha nem is feltétlenül minden típussal kapcsolatban jókat..)

 

Költségek tehát: 14 980 Ft - 18 980 Ft (+ mindegyik esetben szükséges lehet egy rádió-csatlakozóhoz konverter (kb 1500Ft)

 

(3) Fejegység nélkül, beépített erősítővel, beépített hangerőszabályzópotméterrel:

 

"Hozzávaló":	Ár	Megjegyzés
Erősítő (4x50W)	8 990 + 1 100	Itt a "használtan, 2000Ft-ért utánunk dobják"-tól kezdődően a több 100 000 Ft-ig bármit vehetnénk, úgy gondolom az én esetemben (igényeim / lehetőségem arányában) ez a kb 9000Ft-os kategória megfelelő lenne.
Potméter	max 600 Ft	Ezzel fogjuk a hangerőt szabályozni. Itt aztán a 130 Ft-tól a 13000-ig bármilyent vehetünk, kb 300-600Ft között vannak amik nekem már tökéletesen megfelelnek..
Forgató gomb a potmérterre	1 000	Szintén 100 Ft-tól kezdődik, max 1000 Ft-ból megoldható a kérdés, ízlés, igény függvényében..
RCA csatlakozó	4 x 270	Az erősítőnk 4 bemenetéhez kell. Igyekezzünk éppeszű keretek között a jobb minőséget választani, mert bár 50Ft-ért is kapható, de hangminőség tekintetében sok múlik a csatlakozókon, nem kell a "csúcs minőséget vennünk", de azért itt ne a legolcsóbbat keressük.
3,5mm Jack csatlakozó	kb 300	Szintén fontos a minőség, lehetőleg válasszunk arannyal futtatott változatot (ez igaz az RCA csatlakozóra is), mert az nem fog idővel oxidálódni (ami a hangminőség rovására menne persze).
Vezetékek	összesen kb 1000 Ft	A vastagabb elvileg mindig jobb (ésszerű keretek között), de bizonyos méret fölött eléggé kínlódós az RCA-knál és a jack csatlakozónál a forrasztás, még akkor is ha most nem kell az esztétikumra figyelnünk, hiszen egyik sem lesz látható helyen..
Zsugorcsövek	kb 1000	Ha már kábelezünk tegyük igényes, biztonságos szigeteléssel..
DVB-T vevő	2200 Ft (kb 10AUD, átszámolva, aktuális árfolyammal)	Itt a 1500-4000Ft -os sávban termék hegyekből választhatunk, én ezt a példányt szemeltem ki, nekünk egy fontos tulajdonság van: RTL2832U chipre alapuló típust válasszunk, mert ehhez biztosan találunk olyan szoftver amivel android eszközzel működésre bírható.
Kapcsoló, vezérlő relay, stb	170 Ft - ......	Fontos gondolnunk rá, hogy az erősítő elég rövid idő alatt (akár 20-30 perc) leszívhatja az autónk akkuját ha nem jár a motor, így különösen fontos gondoskodnunk arról, hogy valamilyen módon kapcsolható legyen. Autó típus függvényében persze lehet olyan szerencséje az embernek, hogy az adott autónál van 2 vezeték ami a rádióhoz megy és eleve működik, hogy csak akkor van rajtuk feszültség amikor nekünk kell, mindenki nézze meg a saját autóján.. :) A 170Ft-os 10A-ig terhelhető kapcsoló a legegyszerűbb (de nem a legigényesebb) megoldás, de 2 - 3000 Ft-ból már készíthetünk olyan vezérlő áramkört ami a gyári rádióhoz hasonlóan bekapcsolja az erősítőt amikor betesszük a kulcsot, majd a motor leállításakor nem, de a kulcs kivételekor kikapcsolja, esetleg ez tovább fűszerezhető az opelek gyári fejegységeinél megszokott, kulcsótól független nyomógombbal ki-bekapcsolható, fél óra után magától kikapcsolódó megoldással, stb... (határ a képzeletünk, a reális elvárások, és az elektronikai ismereteink / utánajárási hajlandóságunk által határolt háromszög...)

 

Költség nagyjából: 17 000 Ft

Itt a beépítéshez szükséges anyagköltséget (a műanyagozásra gondolok) nem számolom hozzá, hiszen a tabletet beépítése vagy a tablet dokkolójkának elkészítése miatt ez úgyis szükséges lesz, nem a hang-kivezetés megoldásához tartozik.
A figyelmesebbek észrevehették, hogy a DVB-T stick csatlakoztatásához szükséges OTG kábelt sem számoltam ide.
Erre egyébként is szükségünk lenne (ezért nem számolom a "hang-technika" költségeihez), másrészt nem is a fentebbi képen látható sima "2-végű" verzióra lesz szükségünk (később kifejtem,  hogy miért nem).

 

Jelenleg tehát a dilemma a következő:

A célnak megfelelő fejegység vásárlása  vagy a fejegység nélküli verzió..

Egyenlőre még a tabletet sem vettem meg, még kísérletezgetek az FM transmitter zajának eltüntetésével, de nagy valószínűséggel a másik 2 verzió közül valamelyik lesz végül a megoldás.

Melyiknek mi az előnye hátránya?

Bluetooth-os fejegység:

Előnyei:

• A legtöbb ilyen tudja azt, hogy egyszerre akár több eszköz is csatlakozzon hozzá, így ha pl a tabletről szól a zene, és közben valaki hív a mobilomon, akkor a zene elhalkul és máris lehet 1 gombnyomással kihangosítva telefonálni
• Fizikai gombokkal lehet váltani a számok között, nem kell a tableten az alkalmazások között váltogatni, az érintőképernyőn tapogatva (nyilván odanézést igényel)
• Nem feltétlenül igazi előny, de egyszerűbb, kevesebb vele a munka.
• Esetemben pont nem számít, de az ilyen fejegységeknél (legalábbis a többségnél) van külön RCA kimenet hátul, a mélynyomóhoz tartoró erősítőnek. Nálam kb 4 éve a hátsó hangszórókhoz menő kábel van "megcsapolva", és onnan megy a jel hátra az állítható bemeneti jelszinttel rendelkező erősítőnek, így az esetemben ez nem szempont.

Hátrányai:

• Kevésbé "gyárias" kinézet. Gondolok arra, hogy egy láthatóan utólag vásárolt fejegység, és valahol tőle nem messze egy 7colos beépített kijeéző (vagy esetleg egy tabletnek szánt dokkolóhely) inkább ilyen "PimpMyRide" hangulatot ad (szerintem legalábbis), kevésbé emlékeztet egy komolyabb tudású gyári multimédiás rendszerre..

 

 

Fejegység nélküli megoldás:

Előnyei: 

• "Gyárias kinézet" (persze csak megfelelő minőségű beépítés esetén) - ha ügyesek vagyunk egyáltalán nem lesz az a "sufnituning" jellege a dolognak.. (szerintem legalábbis..)
• Az egész "rendszer" a mi ízlésünknek (és kivitelezésben mutatott ügyességünknek) megfelelően fog kinézni.
• Nincsnek felesleges pirosan, kéken, zölden világító, villogó, - az autó gyári műszerfal-világításától látványosan elétérő- akármik a középkonzolon.

Hátrányai:

• Egy egyszerű rádióállomás-váltáshoz, vagy következő zenére léptetéshez, mindenhez az érintőképernyőn kell pötyögnünk (odanézve)
• Ha netán a tablet lefagy, lemerül, vagy bármi miatt épp "üzemen kívül van", akkor egycsapásra zene sincs az autóban
• A fejegység minden feladatát a tabletnek kell ellántni (equalizer, mélyhang kiemlés (igény szerint), stb). - Ez annyira lényegtelen negatívum (nekem legalább is), hogy csak 0,5-nek számolom ;)

 

Pro / Kontra:

	Előnyök:	Hátrányok:	Költsége:
Bluetooth-os fejegység:	2,5	1	14 - 19 ezer Ft
Fejegység nélküli megoldás	3	2,5	kb 17 ezer Ft

 

Még nem döntöttem el, hogy melyik megoldást választom, az is meggondolandó szempont lehet, hogy a ha bluetooth-os fejegységet választom, akkor később akár ugyanazt a középkonzol-elemet át lehet még alakítani a rádió nélküli tabletes megoldáshoz, de fordítva ez talán kevésbé igaz...

Következőnek nézzük hogy, milyen egyéb "kütyük" kellenek hozzá, hogy életképes legyen az egész összeállítás..

 

Megosztás a facebookon

Tablet típusának kiválasztása és az elhelyezés

Az elképzelés:

Az első bejegyzésben vázolt "rendszer" alapjaként egy Android alapú tabletet képzelek el, a következő okok miatt:

A tablet kézenfekvő megoldás, hiszen árában nagyjából egy nagyságrend a "car-pc" -khez használható kijelzőkkel, de ott még csak a kijelző áráról beszélünk, míg a tablet magába foglalja a rendszer komplett alapját, adott egy kész, használható operációs rendszer, különböző interface-ek (bluetooth, wifi, és nem utolsó sorban: érinőképernyővel, stb).
Emellett az autóba épített PC-kel szemben nagy előnye, hogy egy tablet különböző (majd később taglalt) beállítások alkalmazásával napokon át tud külső áramellátás nélkül (saját akkumulátorára támaszkodva) "készenléti" állapotban maradni, tehát könnyen kivitelezhető, a gyári rendszerekhez hasonló "beteszem a kulcsot és máris használható az egész" -jellegű működés, nincs szükség több perces bootolásra, de eközben nem is meríti le az autó akkumulátorát.
További érv a tablet mellett, hogy azt (mivel mobil eszköz) kifejezetten úgy tervezték, hogy jól viselje a rázkódást, különböző pozíciókban tárolást, lényegesen kevesebb hőt termel egy gyenge teljesítményű PC-hez képest is, így nem (vagy legalábbis kevésbé) igényel hűtést.

Ha már tablet, akkor miért épp az Android?
Adott egy jól felépített operációs rendszer, látványos, jól használható-, jól testreszabható felülettel, amelyre ingyenes, nyílt forráskódú fejlesztőeszközökkel később saját alkalmazásokat is írhatok, illetve amelyre több ezer kész alkalmazás telepíthető (ingyenes és nem ingyenes egyaránt).

 

Megjegyzés:

Alapvetően én úgy számolok, hogy a készülülő "rendszernek" üzemelnie kell minden alkalommal amikor az autó motorja be van indítva, mert a 2003-as Astra nem hajlandó a néhány ezer forintos OBD adapteren keresztül megmondani, hogy meddig van a tank, így a megtehető távolságot számoló alkalmazások mind arra tudnak támaszkodni, hogy megmondjuk, hogy mennyit tankoltunk bele, majd ők számolják a fogyást (ezt meglehetősen pontosan méri az autó), így viszont a mért üzemanyagfogyást a "rendszerünknek" folyamatosan követnie kell, különben elveszti a fonalat és igazából a következő tele-tankolásig csak tippelhetünk a tankban levő üzemanyag mennyiségét illetően.

Az elhelyezés:
Fontos már a készülék kiválasztása előtt elgondolkodni ezen, hiszen tablet tervezett elhelyezkedéséből adódóan felmerülhetnek további paraméterek amiknek a készüléknek meg kell felelnie.

Az elhelyezés kérdésében alapvetően 3 opciót látok:
1: A középkozol felső részénél egy "dokkoló" amiből a tabletet ki lehet venni
2: Fixen beépített megoldás szintén a középkonzol felső része felé
3: Fixen beépítve a rádió eredeti helyénél (ez esetben a rádió helyett lenne a tablet, de erről majd később).

Mindkét esetben fontosnak tartom, hogy a képernyő minél közelebb legyen a műszerfal tetejéhez, hiszen így a képernyőre tekintve sem kell teljesen levenni a szemünket az útról, ami nyilván baleset-megelőzés szempontjából sem utolsó (nem véletlenül vannak a legtöbb autóban a hasonló gyári rendszerek is minél magasabbra beépítve).

Nézzük meg ezek előnyeit, hátrányai:

A kivehető "dokkolós" megoldás:
Itt nyilvánvaló előny, hogy a tabletet nem kell az autóban hagyni (így ugye nem fogják miatta feltörni az autót, másrészt ugye nincs kitéve a szélvédő alatti hőmérsékleti viszonyoknak (nyáron a tűző napon hagyott autóban 70-80-90 fok, téli hajnalon -15 akár -20 fok).
Viszont hátrány is a kivehetőség, hiszen itt ki KELL venni, hiszen egy láthatóan fél kézzel, a dokkolóból kiemelhető tablet-nél kevés tárgy tud csábítóbb lenni egy autó belterében.
Így tehát itt minden egyes kiszálásnál tablet kivesz, eltesz, és minden indulás előtt vissza kell tenni (amiatt számolok úgy, hogy vissza KELL tenni, mert a fentebb írtak alapján csak így tartható számon pontosan, hogy mennyi benzin van az autóban (és az hány Km-re elég még, az aktuális átlagfogyasztásunkkal)).

A beépített verziók :
- nyilván esztétikusabbak tudnak lenni;
- van lehetőségünk a tablet fizikai nyomógombjait kivezetékelni (akár egy multikormányhoz tartozó kábelkötegre, így a kormányról lehetne hangosítani, halkítani, kijelzők ki-be kapcsolni, stb);
- nem kell a fentebb írtaknak megfelelően minden beszálásnál és kiszálásnál betenni, kivenni a tabletet, ami nem hangzik túl macerásnak, de nagyon hamar nagyon-nagyon megunható dolog. (tavaly nyáron már használtam egy tabletet hasonló célokkal az autóban, csak ahhoz nem volt se dokkoló, se beépítés se semmi ilyesmi).

Korábban is felmerült már részemről egy ilyen projekt ötlete, akkor a következő választ kaptam a TotalCar kütyüdoktorától:

"Én a fix beépítést választanám, a kivehető verzió nagyon sok buktatót rejt. A dupla DIN méretű rádiók megjelenése visszaszorította a rádiólopást, mert azok nem vehetők ki egy mozdulattal, sok esetben négy darab hatos csavarral rögzülnek, rengeteg bontást igényel a kiszerelésük és roncsolással sem engedik el magukat. De az ördög nem alszik, mindennek van rizikója, ami az autóban marad.

Ennek ellenére esztétikusabb megoldást látok a fixen beépített készülékkel."

A tavalyi tapasztalatok alapján én is inkább hajlok most a fixen beépített verziók valamelyike felé, valami olyan megoldással, amiről messziről látszik, hogy "az oda "be van betonozva", és felesleges miatta betörni az üveget, mert úgyse fog kijönni a helyéről..."

Remélve, hogy ez az "üzenet" érthető lesz azokszámára is akiknek szól..

Követelmények a tablettel szemben:
 - beépített GPS (ha ez nincs, akkor még mindíg használhatunk külső (pl bluetooth-on használható GPS vevőket, de erről majd később)

 - beépített WiFi (akár a mobilunkról WiFin megosztott mobilnet miatt, akár néha az otthonunk előtt megállva, a lakásban levő WiFi routert használva pl alkalmazások frissítésénél -főleg fontos lehet ez, ha a beépített megoldás lesz a nyerő)

- megfelelő kinelző méret (amit persze az ahhoz társuló teljes méret szab meg). Mivel az autórádiók szélessége szabványosan 180mm így (ahogy a legtöbb autónál, az Astránál is) leginkább a 7"-os ~16:9 képarányú tabletek jöhetnek szóba - ezek általában kb 19-20cm hosszúak/magasak (honnan nézzük).

 - viszonylag nagy betekintési szöggel rendelkező kijelző (persze be lehet úgy is építeni, hogy pont a vezető felé néz, de azért jobb, ha az anyósülésről is lehet látni, kezelni a jószágot (főleg, hogy pl filmet nézni nyilván nem a sofőr fog rajta)

 - USB otg funkció lehetősége 

 - megfelelő gomb-elrendezés - főleg a kivehető verziónál lényeges (viszont nagyban csökkenti a lehetőségek számát)

+ Előny a sim kártya foglalat (hiszen ha van ilyen a tabletben, akkor pénztárcánk függvényében persze, de akár vehetünk egy, külön mobilnet hozzáférést is tartalmazó előfizetést az autónknak (persze ez onnantól rendszeres havi plusz költséget jelent), de szerényebb költségvetés mellett is (félévente pl 1500 Ft-tal feltöltve) egy feltöltőkártyás (pre paid) csomaggal is rengeteg plusz funkcióra nyílik lehetőség (pl.: baj esetén az autónak küldött SMS-re reagálva az visszaküldheti SMS-ben a GPS koordinátáit, stb)

- Legyen elérhető hozzá minnél frissebb android verzió, de legalább a 4.1-es (JellyBean) (a 4.1 volt az első olyan verzió ami tartalmazza több funkció olyan rendszer szintű támogatását, amik jól jöhetnek nekünk az autós felhasználás során is..

- Mindezt természetesen minnél olcsóbban, de nem a minőség rovására (egy nagyon olcsó, papíron az elvásároknak megfelelő tablettel nem megyünk sokra, ha a gyakorlatban 10 perc alatt talál műholdat a GPS-vevője, de cserébe 3 percenként el is veszti az összeset és újabb 10 percig keresgél...)
A jelenlegi, mérsékelt "piaci ismereteimmel" a nekem a jelenlegi céljaimhoz az "optimálisnak" a "használtan, jó állapotban 20-30 ezer Ft" -árkategóriát gondolom. Az ennél olcsóbban készülék (a korábbi próbálkozás tapasztalataiból is kiindulva) nem gondolom, hogy jó választás lehet. 

 

Egyéb szempont az Android rendszerű tablet kiválasztásakor:

- "CM támogatás":
Valószínűleg nem a gyári rendszerrel fogom használni, hanem egy ú.n.: "főzött" rommal (esetemben elsősorban CyanogenMod rom-ra gondolok), így az is jó pont, ha az adott típushoz készít a CyanogenMod csapata romot és nem nekünk kell "rá-mókolni" egy hasonló hardware-felépítéső készülék rendszerét (ami aztán gyakran 1-1 hardware-es rész nem megfelelő működésével jár (pl wifi, bluetooth, stb...)

- Lézetik hozzá elérhető custom recovery:
Fontos, hogy az adott típus olyan legyen melyhez elérhető CWM vagy TWRP recovery (ez a gyári rom lecseréléséhez szükséges). Előbbit elvileg bármilyen android eszközhöz készíthetünk (fordíthatunk) magunknak, ha az adott eszköz firmware-ét a gyártó közzétette, utóbbinál pedig érdemes megnézni a támogatott eszközök listáját (a TWRP a CWM továbbfejlesztéséből született és lényegesen jobban használható, bár ez nem fontos szempont, hiszen jó esetben 1-2 alkalommal fogunk vele találkozni a készülék pályafutása során..)

 

Persze vannak azok az elvárások a tablettel szemben amik amiatt fontosak, hogy a rajta futó rendszer az elvártaknak megfelelően gördülékenyen működjön:

Ez persze nagyon képlékeny terület, nehezen definiálható az ilyen jellegű "minimum elvárás", de én nagyjából a következőkre jutottam:

 - Min 2 magos, legalább 1Ghz-es processzor

 - Min 512, de inkább 1 GB ram (vagy több)

 - Min 4GB, de inkább 8+GB beépített háttértár (egy normálisabb offline navigáció a környező országok térképadataival, simán elfoglal 1,5-2GB helyet, a rendszernek is van helyigénye, zenéket is szeretnénk tárolni rajta, stb..

 - Emellett egy MicroSD kártyás bővíthetőség sem hátrány (akkor sem ha esetleg a tablet beépítése miatt a kártya sem lesz kivehető szerelés nélkül)

 

Válaszott típus(ok):
(Ez még változhat, de egyenlőre én a fixen beépített verzió mellett állok, a válaszott típus is ennek megfelelő, de amíg a készüléket meg nem veszem ez még változhat.)

 

 

Samsung Galaxy Tab 2 7.0 (3G)

vagy

Samsung Galaxy Tab 2 7.0 (WiFi)

 

A két típus gyakorlatilag szinte azonos. Az utóbbi, az előbbi lebutított, sim kártya foglalat (és így mobilnet lehetőség) nélküli változata (persze emiatt valamivel olcsóbb is).

Főbb (nekem most lényeges) tulajdonságaik:
 - GPS: van (a külső GPS vevők használata is egy járható út, de úgy látom, hogy olcsóbb venni egy beépített GPS-el megáldott tablet használtan, mint egy GPS nélküli és egy külső GPS vevő ára együtt (és akkor még a plusz hibalehetőségekről nem is beszéltem))
 - WiFi: van
 - Bluetooth: van
 - 7"-os kijelző
 - Megfelelő külső méretek (fektetve 193,7mm széles és 122,4mm magas)
 - 2 magos 1Ghz Cortex processzor
 - 8 GB belső tárhely + MicroSD kártyával bővíthető (illetve vannak 16 és 32GB-os verziók is, de azokat elég nehéz lenne itthon használtan megkapni, mivel kis hazánkban a szolgáltatók rendszerint minden készülékből csak a legkisebb tárhellyel megáldott alverziókat forgalmazzák..
 - 1 GB ram
 - USB OTG támogatás
 - Mindkettő esetében a céljaimnak teljesen megfel a gyári rendszerük is (4.2.2), de CM11-es  rom ami elérhető rájuk (tehát a gyári specifikációval ellentétben gond nélkül használhatóak a Samsung -féle bohócruhától mentes "gyári android" -kinézetű 4.4.x-es rendszerrel, ami jó pont. Nem "hivatalos" kiadásban már van rájuk CM12 is (android 5.0.x).


Bár a választás még nem 100%-ig végleges (még próbálok információt gyűjteni arról, hogy a kiválasztott típusban található LCD kijelző mennyire viselné majd jól a fix beépítés után fellépő szélsőséges hőmérsékleteket, de az eddigi terv ez:

Samsung Galaxy Tab 2 7.0 (P3100) (vagy ha a lehetőség úgy hozza akkor a SIM kártya nélküli P3110-es verzió) (mindez majd CM12-es androiddal).
Fixen beépítve az autó középkonzolába.

A rendszer "agyát" kiválasztottuk. Következőnek nézzük meg mire van szükségünk, hogy a hangja is megfelelően "ráköthető" legyen az autó meglevő hangszóróira...

Megosztás a facebookon

Első bejegyzés: A projekt leírása

Mi is ez? Miről fog szólni ez a blog? 

Ez a blog, a lentebb vázolt privát projektem "dokumentálása" kíván lenni (legalábbis most ilyen célból indítom el).

Nem igazán az a cél, hogy olvasók százai kövessék bejegyzésről bejegyzésre (persze az sem baj ha így lesz). A blog célja inkább az, hogy később, ha valaki hasonló tervekkel, hasonló projektbe vágná a fejszéjét akkor, itt összegyűjtve "lépésről-lépésre", megtalálható legyen, hogy mi volt a terv (mik voltak azok a pontok amik az elején nagyon jó ötletnek tűntek, de végül (akár sok óra munka és/vagy sok ezer forint belefektetése után) mégsem hozták meg az eredeti elképzelésnek megfelelő eredményt, ezeket a terveket hogyan próbálom / próbáltam megvalósítani, közben milyen nehézségek adódtak, ezeket hogyan sikerült (ha sikerült, vagy mi miatt nem sikerült) megoldani és végül milyen lett az eredmény.

Tehát egy ilyen "hogy csinálom / csináltam én" leírás fog születni a végére, ami alapján később bárki láthatja, hogy mennyi időt, pénzt fektettem bele, ennek mi lett az eredménye, majd ezek alapján eldöntheti, hogy érdemes-e esetleg magának is nekiállni, vagy sem.

 

Maga a projekt:

Cél: 

A saját autómba, egy a mai modern / felső kategóriás autókban megtalálható rendszerekhez hasonló egységet építeni, ami:

 - használható méretű képernyővel rendelkezik
 - magába foglal egy használható navigációt,
 - alkalmas a zene / film lejátszására
 - megjeleníti az autó gyári műszerein, kijelzőjén nem látható egyéb hasznos adatokat (aktuális-, átlag- fogyasztás, esetleges hibakódok, kiolvasása, stb).

Ami adott:
 - Az autó: Opel Astra G 1.4  benzin (Njoy - 2003 decemberi)
 - Viszonylag sok felhasználói tapasztalat Android rendszerű eszközökkel
 - Némi tapasztalat android rendszerű eszközre történő szoftver fejlesztésben
 - Némi elektronikai ismeret (csak hobbi szinten)
 - Némi gyakorlat mikrovezérlők (esetemben Atmel AVR-ek) programozásában
 - Minimális tapasztalat üvegszálas műanyag elemek készítésében (régről), illetve e-téren erős előnyben vagyok, mert a családban viszont van aki otthon van az ilyen munkákban, így van kitől hozzáértő segítséget kérni.

(Igyekszem majd úgy dokumentálni mindent, hogy aki nálam is kevesebb tapasztalattal / gyakorlattal rendelkezik adott témában (pl műanyagozás, android, stb) annak is egy "reprodukálható recept" legyen ez az egész..)

 

Ami adott:

Valami hasonlóban gondolkodom:

 

Gondoljuk át, hogy hogyan akarjuk ezt megoldani...

Megosztás a facebookon